2011. március 16., szerda

ZS. ANETT


 








(fikció)

A Zs, Anett ügy elsőrendű vádlottja szégyellte magát. Szégyellte, mert a mocskos ribanc összes igazsága csengett a fülében. A mondatok, az adok-kapok, a ki itt az eladó és ki itt a vevő, intarziás mondatok, a hatalom kéje, a megalázottságon élvezett öröm. Mind. Mind együtt, egy csokorban.

Zsanett ügy ki emlékszik már erre? Késő éjszaka. Nő az utcán, lehet tisztességes, lehet kéjt áruló, nem mindegy? Vagy hazafelé siet munka után, vagy munkára vár még, megélhetésért, mert kevés a pénz a boltban pult mögött. Egy lány. Szemben az egyenruha. Négyen. Ki dönt? Ki kit akar félrevezetni? Ráérünk fiúk? Kúrjunk egyet ingyen! Ráértek fiúk? Ledolgozom a büntetést, közlekedési kihágásért. Hágjatok meg!

Zs. Anett? Nem érted? Nő az egyenruha árnyékában. Lehet a Te feleséged, ha dolga van, ha gyógyszerért megy éjjeli patikába, mert lázas otthon a kisfiad, és megbotlik valami kövön hazafelé. Botlott, ergó: ingatag. A külső szemlélő láthatja lotyónak, részegnek is.

Egyenruha! Miféle tisztelet járt ki annak egykor! A kakastollakat mesékből ismerem. Engem, szép Kádár legény pofozott –négyen- mert az elsőnek visszaütöttem. És oka sem volt a pofozásnak, csak az, hogy születtem...

Menj Zs.Anett! Ha kurva vagy, vagy voltál, keféld végig az összes utcát, ha tündér vagy, és ártatlan is, megvádolt porszem, próbáld feledni az felejthetetlent. Úgysem lehet!

Élj polgárként egy új-régi világban, és kérlek, nagyon kérlek, szülj a holnapnak ikreket!

Balog Gábor
-csataloo-
2008.11.17.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése