Isten, könyörülj meg rajtunk, ne szenvedjen tovább népünk!
Kell ennél őszintébb kérés?
Magyar, nem cigány, kívánhat magának jobbat? A Himnuszban nem erről szól könyörgés?
Miért a gennyes fertő, a magyar társadalom elmúlt huszonpár éve, ami perifériára lökte vissza a perifériáról feltörekvőt? Genetikai asszimilációs folyamat nemigen volt, de volt társadalmi asszimilálódási folyamat az olyigen lenézett, utált Kádár-rendszerben.
Ki állt ki melletted, marosvásárhelyi magyar, mikor botokkal ütöttek?
Adjatok munkát nekik, ne közmunkát, meg kosárfonást - majd egy millió kosárfonót egyetlen tízmilliós rendszer sem tudna eltartani. A legjobb, a legelhivatottabb tanárokat, tanítókat küldjétek közéjük és ismerjétek el a velük foglalkozó pap munkáját! Lerobbant számítógépeiket ne padláson porosodtassátok, adjátok nekik - az is több a semminél, az is esély.
Mert, ahogy az írás is mondja, nincs bűnös nép, csak ti, a többség teszitek azzá! A gyermekeit kiközösítitek, ha kiütitek kezéből a vakolókanalat, a bányászcsákányt, vagy épp a tollat, ha elveszitek tőlük az esélyt továbbtanulásra.
Közöttük épp annyi a rossz szándékú ember, mint köztetek! De az éhezés, a kilátástalanság többet visz közülük veszélyes vizekre, könnyebben gazdagodik a tolvaj, nagyobbat bukik a velünk sok száz éve együtt élő nemzetük.
Van, él, mifelénk egy ma már korosodó, ötvenhez közeli cigányember. Több mint húsz éve barátom. A mentalitása miatt. Ahol, akin tud, segít. Pénzért a pénzesebbnek, ingyen a megszorultnak. Nagycsaládos. Dolgos. Gáspár Tibornak hívják.
Hiszed-nem, sok van belőlük és öröm velük együtt gondolkodni, tenni egy szebb világért!
Hajrá Magyarország, Hazám, Hazájuk, testvéreim Hazája is!
Kell ennél őszintébb kérés?
Magyar, nem cigány, kívánhat magának jobbat? A Himnuszban nem erről szól könyörgés?
Miért a gennyes fertő, a magyar társadalom elmúlt huszonpár éve, ami perifériára lökte vissza a perifériáról feltörekvőt? Genetikai asszimilációs folyamat nemigen volt, de volt társadalmi asszimilálódási folyamat az olyigen lenézett, utált Kádár-rendszerben.
Ki állt ki melletted, marosvásárhelyi magyar, mikor botokkal ütöttek?
Adjatok munkát nekik, ne közmunkát, meg kosárfonást - majd egy millió kosárfonót egyetlen tízmilliós rendszer sem tudna eltartani. A legjobb, a legelhivatottabb tanárokat, tanítókat küldjétek közéjük és ismerjétek el a velük foglalkozó pap munkáját! Lerobbant számítógépeiket ne padláson porosodtassátok, adjátok nekik - az is több a semminél, az is esély.
Mert, ahogy az írás is mondja, nincs bűnös nép, csak ti, a többség teszitek azzá! A gyermekeit kiközösítitek, ha kiütitek kezéből a vakolókanalat, a bányászcsákányt, vagy épp a tollat, ha elveszitek tőlük az esélyt továbbtanulásra.
Közöttük épp annyi a rossz szándékú ember, mint köztetek! De az éhezés, a kilátástalanság többet visz közülük veszélyes vizekre, könnyebben gazdagodik a tolvaj, nagyobbat bukik a velünk sok száz éve együtt élő nemzetük.
Van, él, mifelénk egy ma már korosodó, ötvenhez közeli cigányember. Több mint húsz éve barátom. A mentalitása miatt. Ahol, akin tud, segít. Pénzért a pénzesebbnek, ingyen a megszorultnak. Nagycsaládos. Dolgos. Gáspár Tibornak hívják.
Hiszed-nem, sok van belőlük és öröm velük együtt gondolkodni, tenni egy szebb világért!
Hajrá Magyarország, Hazám, Hazájuk, testvéreim Hazája is!
