Nézte a féligtelt üveget az asztalon. Látta is.
Fejében a gondolatok lassú útjukat járták. Semmi pezsgés, csak emlékezés. Kettő-hatvanhét, Kubanszkaja, kettő-hatvankilenc Moszkovszkaja, három-tizenkettő Stolichnaja. Fehér álom és valóságpótlék, mind tizenkét kopekes üvegbetéttel.
Tűz volt a Rosszijában. Valami hülye kicsit beivott és tábortüzet rakott a szoba közepén. Halat sütögettek vodkázás mellett. A riasztó kicsit beindult, futott a nép, nyolc emeletet áztatott el a hülyeség. Tüzek voltak a részeg zeneszerző kottája módján egymás mellé, fölé alá, szabálytalanul lerakott faházak közötti nyitott átjárókban is. Ősz húrja zsong… moszkovíta módon, fanyar füsttel.
Magyar buli a Rosszijában! A negyedik emelet feletti kimászós részre a fél magyar kolónia kiköltözött nyolcvanötben, vagy háromszázan, és olyan táncos, zenés ivászatot adtak elő, hogy az oroszokról az irigységtől lerohadt a gatya. Amúgy is, de így meg pláne. Negyven éves a mi szocializmusunk! Kivonult rendőrség, de magyarverés nem volt. Elvégre egy negyvenéves születésnapozót nem illik megverni. Veri a sors…..
Menetrend szerint jött a hó. Minden évben október harmadikán. Fehér világ vöröséknél, csend, béke, az első hó öröme, kinyújtott tenyér egy hópihéért.
Raporton a dékán előtt. Ordító öltönyös ember. Skolko ty nasih gyevusek poportyil?* Röhögés belül az ordító öltönyösön. Meg csöpp mozi és számolgatás. Mennyit mondjak neki, ha ilyen kíváncsi?
Klasszikusok a tévészobában. Többen. Mi, a sorokban, és ők a képernyőn. Kötelező kedd-esti németirtás. A dékán, hé, a dékán! Hát nem továris Berlin volt a becsületes neve? Mosoly. Szervusz, vodka előttem! Iván kaszabol. Kalasnyikovval. Meghal, vagy túlél, de hős. A mi hősünk. Ahová beteszi a lábát…..
Magyar kolhozosdi. Együtt főztek vagy tízen, magyarosan. Petrezselymes krumpli. A hámozást megcsinálták a lányok, ő a vizet tette fel, meg sózta. Módjával. Épp nem volt szerelmes. A lobogó vízbe belevágta a krumplit és utána dobta a szépen felkockázott petrezselymet is. Mindent tanulni kell….Kolhozebéd, kritikák magyarosan.
Ijedtség. A csaló, széparcú lány ijedt rettenete, amikor lebukott. Csak a szerelem vitte a bűnbe. Csak az idő volt kevés, meg a társaság volt furfangos. Hamisított bizonyítvány. Ítélőszék. Magyarok ítélőszéke magyar felett. Mária-Magdolna, a csaló. Bűnbánó. Huszonegy szavazat, hogy akasszuk, meg egy loo-é aki azt mondta: NEM! Szocialista erkölcsről papoltak húszévesen. Hányni volt kedve. Egy életet derékbatörtek. A törött darabokat a széparcú hátára szegezték, és induláskor jól a seggére csaptak. Menj, nem vagy a tiszták közé való.
Egy hónap múlva derült ki. A legnagyobb farízeus ugyanúgy bizonyítványt hamisított. Kapott szigorú megrovást, utolsó figyelmeztetést, mert párttag volt a szentem huszonegy évesen. Jellem volt. Az is maradt…..
Szervusztok mai párttagok!!!!!
Húsvét éjszakája hatvankilencben egy pravoszláv templom táblás faablakai előtt. Százezer meggyújtott, gyorsanégő gyertya, sokszólamú férfikórusok feltámadást ígérőn, öregek és fiatalok egymáshoz szorulva. Felszálló tömjén, felszálló leheletek mínuszban, és az örömóda szlávosan, öt körül. HRISZTOSZ VOSZKRESZ! KRISZTUS FELTÁMADT!
Rendőr egy sem volt. Talán aludtak….Talán az egyistent imádták valahol titokban…..
A félig telt üveg az asztalon hallgatott.
Várta, hogy sorra kerüljön ő is, és emlék legyen.
Balog Gábor
-csataloo-
2008.11.11.
* - Hány lánykánkat rontottad meg?
Fejében a gondolatok lassú útjukat járták. Semmi pezsgés, csak emlékezés. Kettő-hatvanhét, Kubanszkaja, kettő-hatvankilenc Moszkovszkaja, három-tizenkettő Stolichnaja. Fehér álom és valóságpótlék, mind tizenkét kopekes üvegbetéttel.
Tűz volt a Rosszijában. Valami hülye kicsit beivott és tábortüzet rakott a szoba közepén. Halat sütögettek vodkázás mellett. A riasztó kicsit beindult, futott a nép, nyolc emeletet áztatott el a hülyeség. Tüzek voltak a részeg zeneszerző kottája módján egymás mellé, fölé alá, szabálytalanul lerakott faházak közötti nyitott átjárókban is. Ősz húrja zsong… moszkovíta módon, fanyar füsttel.
Magyar buli a Rosszijában! A negyedik emelet feletti kimászós részre a fél magyar kolónia kiköltözött nyolcvanötben, vagy háromszázan, és olyan táncos, zenés ivászatot adtak elő, hogy az oroszokról az irigységtől lerohadt a gatya. Amúgy is, de így meg pláne. Negyven éves a mi szocializmusunk! Kivonult rendőrség, de magyarverés nem volt. Elvégre egy negyvenéves születésnapozót nem illik megverni. Veri a sors…..
Menetrend szerint jött a hó. Minden évben október harmadikán. Fehér világ vöröséknél, csend, béke, az első hó öröme, kinyújtott tenyér egy hópihéért.
Raporton a dékán előtt. Ordító öltönyös ember. Skolko ty nasih gyevusek poportyil?* Röhögés belül az ordító öltönyösön. Meg csöpp mozi és számolgatás. Mennyit mondjak neki, ha ilyen kíváncsi?
Klasszikusok a tévészobában. Többen. Mi, a sorokban, és ők a képernyőn. Kötelező kedd-esti németirtás. A dékán, hé, a dékán! Hát nem továris Berlin volt a becsületes neve? Mosoly. Szervusz, vodka előttem! Iván kaszabol. Kalasnyikovval. Meghal, vagy túlél, de hős. A mi hősünk. Ahová beteszi a lábát…..
Magyar kolhozosdi. Együtt főztek vagy tízen, magyarosan. Petrezselymes krumpli. A hámozást megcsinálták a lányok, ő a vizet tette fel, meg sózta. Módjával. Épp nem volt szerelmes. A lobogó vízbe belevágta a krumplit és utána dobta a szépen felkockázott petrezselymet is. Mindent tanulni kell….Kolhozebéd, kritikák magyarosan.
Ijedtség. A csaló, széparcú lány ijedt rettenete, amikor lebukott. Csak a szerelem vitte a bűnbe. Csak az idő volt kevés, meg a társaság volt furfangos. Hamisított bizonyítvány. Ítélőszék. Magyarok ítélőszéke magyar felett. Mária-Magdolna, a csaló. Bűnbánó. Huszonegy szavazat, hogy akasszuk, meg egy loo-é aki azt mondta: NEM! Szocialista erkölcsről papoltak húszévesen. Hányni volt kedve. Egy életet derékbatörtek. A törött darabokat a széparcú hátára szegezték, és induláskor jól a seggére csaptak. Menj, nem vagy a tiszták közé való.
Egy hónap múlva derült ki. A legnagyobb farízeus ugyanúgy bizonyítványt hamisított. Kapott szigorú megrovást, utolsó figyelmeztetést, mert párttag volt a szentem huszonegy évesen. Jellem volt. Az is maradt…..
Szervusztok mai párttagok!!!!!
Húsvét éjszakája hatvankilencben egy pravoszláv templom táblás faablakai előtt. Százezer meggyújtott, gyorsanégő gyertya, sokszólamú férfikórusok feltámadást ígérőn, öregek és fiatalok egymáshoz szorulva. Felszálló tömjén, felszálló leheletek mínuszban, és az örömóda szlávosan, öt körül. HRISZTOSZ VOSZKRESZ! KRISZTUS FELTÁMADT!
Rendőr egy sem volt. Talán aludtak….Talán az egyistent imádták valahol titokban…..
A félig telt üveg az asztalon hallgatott.
Várta, hogy sorra kerüljön ő is, és emlék legyen.
Balog Gábor
-csataloo-
2008.11.11.
* - Hány lánykánkat rontottad meg?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése