Olvastam egy cikket. Provokatív, vitára felhívó cikket, hol máshol, mint neten. Gyorsabb a hír, az álhír. A reakciók is.
A cikk, Szátok, 3245 fős település napi gondjait hozza fel, és, mert nem rossz beállítottságú, megpróbál következtetéseket levonni adott alaphelyzetből.
Rosszul teszi! Ezernyi szállal nem foglalkozik, megragad egy tényt, és belekapaszkodik, mint a bulldog.
Olvastam a cikk kiváltotta véleményeket. Vegyes-felvágott, lecsókolbász kettő nyolcvanért, ütünk ide, meg oda is.
Mi lenne, ha egyszer rögzítenénk:
A cikk, Szátok, 3245 fős település napi gondjait hozza fel, és, mert nem rossz beállítottságú, megpróbál következtetéseket levonni adott alaphelyzetből.
Rosszul teszi! Ezernyi szállal nem foglalkozik, megragad egy tényt, és belekapaszkodik, mint a bulldog.
Olvastam a cikk kiváltotta véleményeket. Vegyes-felvágott, lecsókolbász kettő nyolcvanért, ütünk ide, meg oda is.
Mi lenne, ha egyszer rögzítenénk:
1. A cigányság, majd hétszáz éve él kimutathatóan velünk, az etnikai többséggel.
2. A századok magyar történelme, a XIV-XV-XVI. század európai súlypont-áthelyeződései, lásd török hódítás, hódoltság, Újvilág stb. a korábbiakban egy tömbben élt magyar etnikum erős felhígulását hozta. Beszélhetnék a XII. század betelepítéseiről rögtön sréhen a tatárjárás után, de félrevezetne. A mai Magyarország alapvető etnikai összetételét századokra az 1686-os végleges török kivonulást követő betelepítési hullám határozta meg.
3. A gazda nélkül maradt földekre jöttek jó tótok, derék svábok. A szerbek megálltak terjeszkedésben Újvidék körül, a horvátok, megérezve a nemzeti egység büszke, összetartó érzését inkább visszahúzódtak, a vendek népszaporulata nem érte el a környékükön lakó magyar visszatelepültekét, és végezetül kialakult (vigyázat, Erdélyről nem beszélek, az külön fejezet) egy olyan etnikai blokk, ahol régióra, tájra, mikrotájra bontva egy magyar többség és egy ehhez asszimilálódó, létező kisebbség volt a meghatározó.
4. Hová helyezzük ebbe a képbe a többségétől eltérő, létező, más viselkedési norma-identitással rendelkező cigányságot? Vegyük egy kalap alá a Magyarországon az ezerkétszázas évek óta őshonos, diaszpórában élő, összetartó, haszonhajtó, Fuggerek pénzeseivel, mohamedán kincstárnokaival harcban, pénzszerzési, egzisztencia teremtési harcban álló zsidókkal? Nem lehet! Vonnánk párhuzamot az európai torz gondolkodás kirekesztettjei, az önkirekesztő, vallási és hit alapján önkirekesztő etnikum, meg a röghöz kötöttség feudális elvei-parancsait mindig tagadó vándornép között?
Magyarázza már meg nekem valaki hozzáértő, hogy a Kárpátok olvasztótégelye, ami elég erővel bírt ahhoz, hogy betelepített németet, osztrákot, szerbet olyan magyarrá tett, mint a tizenhárom aradi vértanú, miért nem volt képes egy vándornép gondolatvilágának itthon elfogadhatóvá módosítására?
Miért, hogy kirekesztett maradt a cigány? Miért, hogy magyarnak vallja magát és a magyar megtagadja? Azért, mert nem magyar?
Aláírom – nem az. A székely sem az! És, ugye, a székely mégis MAGYAR!
5. Hogyan lehetne változtatni a feltörekvő etnikum mai helyzetén?
2. A századok magyar történelme, a XIV-XV-XVI. század európai súlypont-áthelyeződései, lásd török hódítás, hódoltság, Újvilág stb. a korábbiakban egy tömbben élt magyar etnikum erős felhígulását hozta. Beszélhetnék a XII. század betelepítéseiről rögtön sréhen a tatárjárás után, de félrevezetne. A mai Magyarország alapvető etnikai összetételét századokra az 1686-os végleges török kivonulást követő betelepítési hullám határozta meg.
3. A gazda nélkül maradt földekre jöttek jó tótok, derék svábok. A szerbek megálltak terjeszkedésben Újvidék körül, a horvátok, megérezve a nemzeti egység büszke, összetartó érzését inkább visszahúzódtak, a vendek népszaporulata nem érte el a környékükön lakó magyar visszatelepültekét, és végezetül kialakult (vigyázat, Erdélyről nem beszélek, az külön fejezet) egy olyan etnikai blokk, ahol régióra, tájra, mikrotájra bontva egy magyar többség és egy ehhez asszimilálódó, létező kisebbség volt a meghatározó.
4. Hová helyezzük ebbe a képbe a többségétől eltérő, létező, más viselkedési norma-identitással rendelkező cigányságot? Vegyük egy kalap alá a Magyarországon az ezerkétszázas évek óta őshonos, diaszpórában élő, összetartó, haszonhajtó, Fuggerek pénzeseivel, mohamedán kincstárnokaival harcban, pénzszerzési, egzisztencia teremtési harcban álló zsidókkal? Nem lehet! Vonnánk párhuzamot az európai torz gondolkodás kirekesztettjei, az önkirekesztő, vallási és hit alapján önkirekesztő etnikum, meg a röghöz kötöttség feudális elvei-parancsait mindig tagadó vándornép között?
Magyarázza már meg nekem valaki hozzáértő, hogy a Kárpátok olvasztótégelye, ami elég erővel bírt ahhoz, hogy betelepített németet, osztrákot, szerbet olyan magyarrá tett, mint a tizenhárom aradi vértanú, miért nem volt képes egy vándornép gondolatvilágának itthon elfogadhatóvá módosítására?
Miért, hogy kirekesztett maradt a cigány? Miért, hogy magyarnak vallja magát és a magyar megtagadja? Azért, mert nem magyar?
Aláírom – nem az. A székely sem az! És, ugye, a székely mégis MAGYAR!
5. Hogyan lehetne változtatni a feltörekvő etnikum mai helyzetén?
Csináljunk náluk több gyermeket? Maga a cselekmény egészséges embernek eleve több örömöt ad, mint a tévé, a kocsma olcsó, vizezett pálinkája. Ha saját etnikumon belül nő a népszaporulat, az, kik vannak többen alapon, fenntartja azt az állandóságot, ami az egységesülő etnikai hovatartozás felé mutat.
A kisebbség lassan, de biztosan beilleszkedik, bizonyos átfedésekben a többséghez hasonul, úgy, hogy a folyamat közben nem tagadja meg eredeti hovatartozását. A szülőről gyerekre, unokára átöröklődő szálak nem elválasztó vonal, hanem hímzés, egy szép, színes, etnikai össze- és különtartozás képen.
Tudom, mit jelent a ma Magyarországában, a szlovák, a cseh, román vidékeken az ellehetetlenültség miatt egyre inkább tömbbe szerveződő cigányság kérdése. Kár lenne mellébeszélni.
A kérdés is adott! Van-e ereje a mai magyar társadalomnak, beleértve az őshonos mai, magyarországi etnikumokat (itt most nem a törvény által megengedett, állami pénzeket lehúzó marginális etnikumok kisebbségi önkormányzati szerveződéseire gondolok), hogy tegyen önmagáért?
Van e igény a magyarságban az önfennmaradásra? Van e még hit ahhoz,hogy adunk, és jót adunk? Van e hitelesség, hogy más is elfogadja, nem csak jót akarunk (persze magunknak is), hanem az is van kitéve asztalra, jó ebédként (ha kell, egyfajta deklarációnként), amire vevő lesz az a ma már meghatározó, értékeket ma még sok helyen romboló, de csupán az evolúció törvényei
szerint feltörekvő, nem feltétlen pozitív identitást talált CIGÁNY?
Tudom, mit jelent a ma Magyarországában, a szlovák, a cseh, román vidékeken az ellehetetlenültség miatt egyre inkább tömbbe szerveződő cigányság kérdése. Kár lenne mellébeszélni.
A kérdés is adott! Van-e ereje a mai magyar társadalomnak, beleértve az őshonos mai, magyarországi etnikumokat (itt most nem a törvény által megengedett, állami pénzeket lehúzó marginális etnikumok kisebbségi önkormányzati szerveződéseire gondolok), hogy tegyen önmagáért?
Van e igény a magyarságban az önfennmaradásra? Van e még hit ahhoz,hogy adunk, és jót adunk? Van e hitelesség, hogy más is elfogadja, nem csak jót akarunk (persze magunknak is), hanem az is van kitéve asztalra, jó ebédként (ha kell, egyfajta deklarációnként), amire vevő lesz az a ma már meghatározó, értékeket ma még sok helyen romboló, de csupán az evolúció törvényei
szerint feltörekvő, nem feltétlen pozitív identitást talált CIGÁNY?
Képes lesz, segítség nélkül, emberi hozzáállást elfogadni?
Tetszik, nem tetszik, tele vagyok több oldalró védhető és támadható kételyekkel.
Balog Gábor
-csataloo-
2009.07.05.
Tetszik, nem tetszik, tele vagyok több oldalró védhető és támadható kételyekkel.
Balog Gábor
-csataloo-
2009.07.05.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése