2013. március 14., csütörtök

GONDOLKOZZATOK!


GONDOLKOZZATOK!!!!!

Az egész létünk, a Magyarságunk, a Hiteink, a Hazánk hamis!

Ezerszer meghamisított a történelmünk, és hamisítgatják naponta újra, újak. Nagy jóink, vagy nagy gonoszaink csontjait kapargatják hol erről, hol arról elő a föld alól, hogy elkaparják őket újra, pár méterekkel a régi helytől, más zászlóval, más felirattal.

Az sem számít, hogy ők, a kikapartak mit sem tudnak erről.
Fontos a népvakítás.

Nyolc év langyos bal kormányzását elunta a nép, az istenadta. Közrejátszott ebben a kormányzó koalíció évek múltával szinte antagonisztikussá váló, belső, egymás-utálata. A széthúzás a lovak között a szekérnél, amit a magyar nem szeret. Paraszt-fajta a városi is, paraszti gyökerekkel – érti, ha kétfelé húznak a lovak, a szekér látja kárát.

Közrejátszott ebben a belső, az össznépi mutyi, a lophatsz, ha engem is engedsz lopni vezérelv gyakorlata pártformáció és pénztárnok szinteken, leosztva az alapképletet a közép- és a legalsó szintekre. A viheted a zsírt mentalitás, ha a visszaosztott pénz meghatározott százalékban lesz felosztva neked, kormányzó és nekem ellenzék  -  hazugság.
Ne próbáljatok belékötni, mert vannak, szép számmal vannak bizonyított példák. Rosszul jönnétek ki belőle!

Közrejátszott ebben a törpe skizofrén hatalomvágya, és a hozzá csatlakozó birkák monoton bégetése, az autó- és kukaborogatásos, autógyújtogatásos székházfoglalás, a tankos nagygyűlés-puccskisérlet, a legalja B-közepek heccre mozgósítása, a gazdasági kérdésről feltett kérdést alkotmányosnak minősítő Választóbizottsági döntés, és természetesen az akarsz-e többet fizetni kérdésre kapott helyes és várható válasz után a baloldali kormányzat derék-roppanása.
Manipulált minket, velemélők, szívem szép magyarjai, tótjai, cigányai, svábok, szerbhorvátok, hazámban élő testvéreim-románok, meg mind a többi, manipulált egy ócska banda, egy párszáz fős sáskahad, meg a hozzájuk csapódó tömjénbe bújó ördögfigurák, szószékről hamis papok, szenteltvizet sosem látott keresztények.

A birkák magától értetődőn, a gondolkodók meg tényeket felejtőn otthonmaradással, depressziójukkal, letargiával besegítették Olsent  a hatalomba.
Eredmény látható.
Nevünk, helyünk a világban szitokszó.
Gyáraink, mezőgazdaságunk, minden büszkeségeink tönkretettek, lenullázottak. A polgár a polcról levett áruban csirkebőrt, kenőszappan gyártásra sem alkalmas nyesedéket eszik, a tolvaj a mennybe megy és a művészet irányítását is hitbizományba adják, bigottnak.

Minden jó, ami Olsenék zsebét gazdagítja. Nyerhetsz közbeszerzést is, ha előre, erős fogadással fogadod, mennyit tejelsz. Nem stadionokra, á, dehogy! Azok más tőled lopott forintokból finanszírozottak! Itt csak a sima, kis, magánpénzekről beszélek, és mindegy kire gondolsz, olvasó, miniszterelnökre, oligarchákra, simicskákra, nyergesekre, vagy hatalmuk hitelesítő habony-maffiákra….

A víz az úr –hiszem.
Tudják a törvényt velem sokan.

Miért nem veszi észre a lázadó diák, miért nem veszi észre az önépítő voltdrogos, a hatalomból kipenderült, meg az onnan kipenderített, a zöld, a sárga, meg a szivárvány színű, hogy ezt a mocskot, csak a magyarság történelmében sosem-volt, összbalos összefogással, kompromisszumokkal, részleges és időleges önkorlátozással lehet egyszer, s mindenkorra eltűntetni?
Mitől félnek?
Egyikük dominanciájától? Nincs, nem létezik csoport, formáció, amiben ne alakulna ki kurvagyorsan a dominancia. Vállalható? Nincs benne a kompromisszumban a felmondás lehetősége akkor, ha a közös, együtt és lemondásokkal elfogadott egység bármely része eltér, egy az induláskor elfogadott normáktól? 
Rosszabb lesz az életünk, ha a törpe elzavarása után azon vitatkozunk – akár törésvonalakig is elsétafikálva – mi a jobb közös Hazánknak?

A seggig levert MSZP újraéled. Sokat változott. Hogy hol nem eleget, ezt bízzuk rájuk, tudják ők, és tesznek a tisztulásért. A belőlük kivált formáció megalakulásától ugyanazt mondja: Csak együtt, csak totál összefogással, és önkorlátozással lehet eredmény elérni! Az új reménység, a volt válság-miniszterelnökre rászerveződött Milla kiszámíthatatlanul kétutas, a civil-dominancia elv ma még épp annyi kárt okoz, amennyi hasznot behajt. Az LMP-ben végbement a megtisztulás, továbbélő rész a Párbeszéd. A civiljeinket hagyjuk főni saját képzelt nagyságuk levében, ők nem mutatnak, és mi nem várunk el tőlük az Ország érdekében alázatot, megértést, kompromisszumkészséget.

Jó ez így, véreim, polgártársaim?
Jó ez így civilek?
Jó ez így pártvezérek?
Az egész létünk, a magyarságunk, a hiteink hamisak!
Kell nekünk így, ellopott, ránk-bélyegzett hamis tudatban, egy tolvaj társaság einstandolt zsebében élnünk?

Talán tudunk egy jobb, egy vállalható utat?

Balog Gábor
-csataloo-

2013. február 27., szerda

KÉRÉS BALOLDALIAKHOZ



KÉRÉS BALOLDALIAKHOZ

MIT VÁROK TŐLETEK?
RÁCIÓT, AZ ISTENÁLDOTTA ÉSZ ÉRVÉNYESÜLÉSÉNEK ELSŐBBSÉGÉT SZEMÉLYES AMBÍCIÓITOK HELYETT.

Mesterházy, Bajnai, Gyurcsány. Ti vagytok, ti lesztek a jó értelemben vett királycsinálók. Tudjátok mindhárman, volt, ki ki is mondta, személyetek választóvíz, és taszít sokakat, elbizonytalanít balra szavazó, változást akaró embereket. Olyanokat, akik veletek együtt tudják, a törpe a mételyt hintette szét Kishazánkban, fél- vagy egészen elmutyizta a tisztességet, fasizálódás felé engedte el a hülyébbjét, tönkretette gazdaságilag, de mentálisan is az országot. 

Nagy esélyetek és nagy feladatotok van.
Tudtok győzni és nem rugdosással, de kézenfogva visszavezetni a kifáradókat, az elesetteket, a feltörekvőket, a fiatalkákat, meg a korosodóbbakat is ahhoz a demokrácia-modellhez, ami biztos támasz, alapérték a gyógyuláshoz, fejlődéshez.

Kérek, könyörgök.
Fogjatok össze! Sok jó tanácsadóitokat, szimpatizánsotok prominenseit is bevonva válasszatok zászlót, nevet magatok helyett egy negyediket, akiért kiáll, aki Feritől fél alaptalanul, aki botorul libásozza Bajnait, és akit taszít Mesterházy biztosnak látszó, de valójában, ma, csak megélhetési párttámogatása-háttere.

Mind az enyémek vagytok.
A bal oldal, a jobb.
Ne hagyjátok, hogy ocsmány trükkel - már most kiszámítható - a törpe lopja el, privatizálja, kőbányásítsa a nemzet, minden határon belül polgárként élő-gondolkodó, kevertvér, vagy színtiszta magyar, sváb, szlovák, cigány, sokác és bunyevác és a többiek hitét- igényét egy szebb, élhetőbb világban.

Jelöljetek valakit magatok fölé - helyett! Zászlót, vállalhatót, összetartót. És ne hagyjátok, hogy mérleg nyelve legyen korábbi sérelem, egymásnak-feszülés, vita. 

Javaslat?
Iványi Gábor,
Kolláth György,
Kéri László,
Bíró Zoltán,
Botka László,
Kertész Ákos,
Szőnyi András,
Lengyel László,
de bárki más, aki hívni képes, akiben él a szeretet a Haza és a Tisztesség, a jobbot is elfogadó megértés iránt, aki nem megalkuvó és nem is radikális, aki amolyan debrecenijóskaként él, gondolkodik, és nem fél az igazságot kimondani, felvállalni örök változásaiban. Egy győztes arc!

Ne akarjátok, hogy megegyezésetek hiányában az otthonmaradással, kényszerűen, én is bebetonozója legyek sokadmagammal egy gyalázatos világnak!

Balog Gábor
-csataloo-
2013.02.26.

Az írásom, tudom, ki, hol osztja majd meg.
Szeretném, ha megjelenne az Együtt, az MSZP és a DK, vezető arcainak bejegyzései között. Nem kérés, csak kívánság.
Miértünk, értetek.
Ugye, értetek?

2013. február 15., péntek

LEGFŐKÉPP


LEGFŐKÉPP BAJNAI-JUHÁSZNAK, MESTERHÁZYNAK
(Ugyanannyit a többieknek is)


Akkor most kicsit átdolgozom, átértelmezem.

SŰRŰ FILLÉR HOZZA A RITKA FORINTOT.

Fillérem van. Tapinthatóan a lyukas.  A legszebb, a pénzben is nőutánzat, a régmúlt snúrozásai, pixelései aljapénze. Egy a nekem-tarisznyából kilenszázhatvannégyből, és egy egy másik bakóból, hatvannyolcból. Indulás korából, mikor kilöktek harminchetünket, hogy érettek vagyunk, s csak a kis Piros kapott matekből szekundát, hogy ugyanott, egy nyár múltával érjen ötösre. Mert ő sem volt matolcsy.

Őrzök félmaréknyit a galambos tízesből, és majd ugyanannyit a búzakalászos húszasból, köztük elvétve rézből is egy-egy, amolyan proli numizmatika gyűjtemény. Zöld posztózacskóban, ami második, elhalt nejemről, a félvilág vegyes aprópénzéből maradt rám.

Az egygombóc-fagyi ala-alumíniumból, a lánchidasból is maradt vagy kettő.
Megfér a többivel.
A ritka forintból kevesebb maradt. Van egy a Rákosi időből, barbárul felszegezve a keresztgerendára, egy negyvenhatos, nejlonban elásva a leányvirág horányi termőhelye alatt, és jó pár a zacsiban, a sarló-kalapácsot megélhetés szimpla kékjére cserélt Kádár-középpel, bennük a színtelen, de színekben látható, létező piros-fehér zölddel is.

Az eltett bélásokkal hordom magamban a  mozibelépő-jegyek első sor emlékeit, hatvannyolc új hullámát, magyarra fordítva az adj egy bélást haver lejmolást, féllábú Billt, darálós Hobót, a feltörekvést, az albérletből tanácsiba konszolidálódást, a pályaváltásaim söreit, tatárbifszteket az Ádámban-Évában, később ugyanitt a borravalót, megköpködöttet, de adhatót-eltehetőt.

A Kossuth fej ötösnél éreztem először, kezdünk lecsúszni. Még akad belőle eredeti, meg megújított is, pedig két befőttesüvegnyi volt félrerakva egykor – pinkapénz. Sosem felejtem, mikor hirtelen felindulásból a kisközértben fizettem befőttesüveggel. Anyám, a jóasszony is emlékezhet rá, ha van túlvilág, mert pult és homlok mögött igencsak negatív felhanggal emlegették.

Meghalt, megszűnt egy volt világ. Gyermekkorom, fél-felnőtt korom világa, a létező szocializmus, a kuss, ne politizálj, és ne tűnj ki nagyon a sok közül világa, ami létezéséért nekem, s sokaknak cserébe biztos nem-szegénységet adott. A kicsit, vagy nagyon Istentől elrugaszkodott világ, ami az igehirdetőt ópium-terjesztőnek titulálta, a vehemensebbjét meg meghurcolta ennyit, meg annyit, kinek mi jutott. Igaz, mindezzel párhuzamban az éhesnek kenyeret adott, a dologtalanra munkát kényszerített. Csillagos, hatalom.

Fémbe verték Jankó János folyóparti táját –tessék utánanézni!
Pár év, és eltűnt a kedvenc, a lázadó. Netes ifjúság, hogy emlékezhetnél a kék papír húszasra, Dózsára a rigussal???

Hiába dolgozol,
hiába aratsz,
mindig ilyen pucér maradsz,
mire egy vég vásznat megveszel
addigra ilyen öreg leszel!
????

Az eltűnések jöttek sorban, észrevétlen. A rendszer állt, a pénz változott. A csákó Rákóczyja, barnán, épp úgy semmivé lett, mint a bordó Kossuth.
Megjöttek pénztárca álmok, lila Ady, zöld Bartók, ki emlékszik ma erre, gyors csere a jó csere, mondják a hozzáértők.

Én elfogadom mindenben a világ változását.
Tehetségemhez, tudásomhoz mérten teszek érte és ellene, tényekkel nem vitatkozom.
Tudom, hogy a kilencvenes változással Hazám a lélekszám csökkenést is beszavazta akaratlanul a fix határok közé. Tudom, hogy az új Magyarország, a hétmilliós, nem fog eltartani engem, meg pénzekre hozzám hasonlón emlékezőket. Teher vagyunk. Nekünk mielőbb megdögleni kell! Sorsunk, és az idő az ideológia mellett dolgozik.

Ne féljetek, elmegyünk, ahogy illik!

Magunkkal visszük a tisztességes megélhetés világának festett, letűnt, félhazug képeit,
a fillért, a forintot, ami ma csak számlapénzben elfogadott, de ott is kerekítik.

Nem szeretnénk magunkkal vinni a hitet, hogy nektek, ittmaradóknak jobb lesz, ha ki mertek állni igazatokért. Hogy köptök egy újra magát pozicionáló sittpali- mentalitásra, hoffmanrózsika MSZMP-s  álkeresztyén eszményeire, futsalos papagájemberekre, fogszabályzatlan nyugdíjkassza-lopókra, balogzoltánok kapitális hazugságaira, a stadionos törpére, nyergesekre, simicskákra, önzéstől beteg emberekre, akik a nyakatokban ülnek!
Meg az ellenzék simlis, nem nemzetet, de pár embert, pár röpke évre jó pénzért pozicionáló, hol a lapátom, ez az én lapátom homokozós, dedós, idióta összekapásaira.

Tán lesz esélyetek tolvajok, gátlástalan, politikára nyergelt, magyar maffiába tömörült nyikhajok, narancsos-sávos hazátlanok ellenében!

A VÉR ÉS A BECSÜLET NAPJÁT ÜLIK A NÁCIK.
A vér a mienk, a becsület is hozzánk tapadt, mert magunk közt szocializálódtunk, jóemberek!
Értünk mi mindent.
Csak egyetérteni kellene!
VÁLTOZÁST!


Balog Gábor
-csataloo-
2013.02.15.

2013. február 14., csütörtök

MORGÁSRÉSZLET


Gyurcsány, Mesterházy, Bajnai-Kónya-Juhász, Jávor Benedek, Fodorgabi, Árok Kornél, meg számolatlanul kis schmukkok, párszázas közösségek jelöltjei. Klub-Rádió és Kálmányolga, lassan de biztosan semmibe vesző szavak, egymást kioltó félremények, apátia, letargia, elfordulás és előbb utóbb személyes, vagy országos felfordulás.

Adott a magunk nyakunkba szavazott beteg kétharmada, adott pártformációja nihilizmusba és keresztény slágerszövegbe bújtatott gazembersége, adott a lejtő és csúszunk, csúszunk lefelé, ahogy illik.
Naponta többször, gátlástalanul hazudik a kormányzat a képünkbe, normatív elvárás lesz lassan a Horthy-imádatból, fasizálódunk nem is csendesen.
Elveszik a levegőt, a megélhetést a rokkantaktól, a diákoktól, a nyugdíj előtt kirúgottaktól, a cigányságtól, mint népcsoporttól, a szegénytől, mint népcsoporttól. Ha a brancsukba, a tudatos hazudozók közé tartozol, vagy, ha a legfelsőbb kategóriában kapod a juttatásaid, tiéd a Kánaán, itt van eljött, meg hurrá, de ha nem, reszkess, vagy dögölj meg! Vándorolj ki, kérj menedékjogot ott, ahol még adnak, vagy kérj zöldkártyát, mosogass, vagy cipelj beteget, tisztíts csatornát a világ másik részén, de ne itt! Mi meg majd hivatkozunk rád, hogy milyen okos vagy, és kár volt kimenned, meg gyere haza! Ja, a Nobel-díjas is mehet, ha elfelejt hozzánk beállni a sorba!

A nacionalizmus legótvarabb technikájával próbálnak itthon önhibájukból nem élők hiszékenységét, nosztalgiáját kihasználni szavazatszerzésre külhonból, pedig kibicnek kuss.
Az adóforintokat lopják, költik passzióikra, a földet, a magyar földet lopják másik magyartól a legátlátszóbb trükkökkel, és nincs, nincs ma szó, hatalom, protest, ami megállíthatná őket.
Övék a jog, Iusticia nekik veti szét a lábát, még félre sem néz, talán tűrni sem tűr. Élvezi?
Erőtlen és idétlen hangok az éterben. Pénzespajtás Hit-gyülekezete a látszat ellenzék fóruma, az Isten nevében hülyék vagytok, kisemberek, egytől, de egyig! Erdős Virág irodalmilag értéktelen „pol-beat – pol-versei”,, mint nonpluszultra, nosza JózsefAttila-díj, meg ellenállás! Dopeman, a megyünk lopni Pityinger, mint alternatív államfő!

Egymásba marás, helyezkedés, tülekedés, pozícióféltés és pozícióra törekvés a tisztességes, az egyszerű, nem kell a vonaorbán, menjetek az anyátokba, kiszavazunk benneteket, ti gazemberek, ti pestis mentalitás helyett!

Az, hogy Gyurcsányt ezerszer kikezdték – evidencia. Az egyetlen következetes, az őszödi beszéd óta nekem idol politikus. Kell, hogy a körülményeket mérlegelve olyanokat küldjön frontvonalba maga helyett, akik önálló megszólalása hiteltelen, vagy taszító?  Varnyúlaci hol képes úgy megjelenni, mint Fecó? Vadaiági a kihaénnem a nyomulásával nem többet taszít, mint magához édesít? Miért nem kap nagyobb szerepet Molnárcsabi, Kolbertpista, Debreczeni? Félnek vállalni?

Mesterházyt nem kell kikezdeni. Rajta a bélyeg, az árulás bélyege. Pozíciót tart, megélhetést az árulásért, feladva megújulást. Vele nyerni, a gatyareklámmal? Rossz arc. Nincs benne gerinc. Pozícióőrzésre korlátozott látszat ellenzékiség. Négy év vastag pénz huszonöt MSZP-bejutottnak, a többi meg lesz, ahogy lesz mentalitás.
Vannak közöttük sokra érdemes fiatalok. Törökök, harangozók, tóbiások, meg a többiek. Botka! S pár öreg. Vitatható Szanyi, vitathatatlan öregKovács, és túl rajtuk, a Kádáron, Grószon, Pozsgain, és utóbb eszükre térve Hornon szocializálódott tagság.
Ott vannak közöttük a megélhetésiek, Kissek, szerkeresek, baják, bújtatott állásban munkásáruló, mindenfelé hajló fél-gaskó igazgatók, vasúti élményparkokban, felügyelőbizottságokban, mindegy melyik rigó fütyül, nekem fütyül senkiháziak, szarháziak.
Nem lenne egyszerűbb megtisztulni most, amikor a kor igényli?

Bajnai? Jó arc, de tehetsége nincs elmondani egy j’accuse-t, nem egy szónok típus. Elalszunk, amíg kimondja a frankót. Lassú, megalszik szájában a tej. Felfokozott indulatok között ki hisz majd az aludttej igazának?
Kónya, az okosabbik az induló bohócok közül? A fegyelmezett, a beszélni nem tudó, szónoknak nem jó, de tisztesség-ember?
Juhász, a mozgalmat időben gründolt, a szangvinikus, lázadó alkat, aki nem képes gondolkodni kimondott mondat előtt? Együtt? Naná, hogy együtt, naná, hogy veletek is gyerekek, de nemá” ígyen!

Jávorbenci, a realista, az idealista, a vesztes egy schiffer ellenében? Jávorbenci, a súlytalan? Ungár Klári, a szerelmem? Az értékítéletében eséllyel nem támadható, az ősfideszes, a kilépő, a magánéletében támadott SZEMa-s? Fodorgabi, a hóthülye kedvenc, az egyetemi tanár? A hitvallás mellett fölöslegesen elbukó, a liberalistákat nullázó?
A fejében, kalapban baltás kis melléfogás, Árok Kornél netán? Vagy az összes fogyókúra után is mindenhonnan kiutált kis schmukk?
Ti lennétek azok, akik a törpe uralmát elsöpörnétek?

Senkik, porszemek vagytok ehhez Barátaim!
Nincs meg bennetek a változáshoz szükséges alapvető alázat, a mindenről lemondok egy célért alázata!

A játszma kétesélyes.
Vagy összefogtok, mindent, mi elkülönít-megkülönböztet, félretesztek, és nevesíthető, egynevű koalícióban törlitek el a törpét, vagy látszat identitás-harcban a vezetőitek közpénzen élnek, húszan-összesen, az új vona-orbán kormány alatt egy sosemlesz második esélyig, Barátam!

Felébredhetnétek, itt a hajnal! Egyszeri!

Balog Gábor
-csataloo-
2013.02.14.

2013. január 13., vasárnap

CIGÁNYSÁG


Isten, könyörülj meg rajtunk, ne szenvedjen tovább népünk!

Kell ennél őszintébb kérés?
Magyar, nem cigány, kívánhat magának jobbat? A Himnuszban nem erről szól könyörgés?
Miért a gennyes fertő, a magyar társadalom elmúlt huszonpár éve, ami perifériára lökte vissza a perifériáról feltörekvőt? Genetikai asszimilációs folyamat nemigen volt, de volt társadalmi asszimilálódási folyamat az olyigen lenézett, utált Kádár-rendszerben.
 
Ki állt ki melletted, marosvásárhelyi magyar, mikor botokkal ütöttek?

Adjatok munkát nekik, ne közmunkát, meg kosárfonást - majd egy millió kosárfonót egyetlen tízmilliós rendszer sem tudna eltartani. A legjobb, a legelhivatottabb tanárokat, tanítókat küldjétek közéjük és ismerjétek el a velük foglalkozó pap munkáját! Lerobbant számítógépeiket ne padláson porosodtassátok, adjátok nekik - az is több a semminél, az is esély.
Mert, ahogy az írás is mondja, nincs bűnös nép, csak ti, a többség teszitek azzá! A gyermekeit kiközösítitek, ha kiütitek kezéből a vakolókanalat, a bányászcsákányt, vagy épp a tollat, ha elveszitek tőlük az esélyt továbbtanulásra.

Közöttük épp annyi a rossz szándékú ember, mint köztetek! De az éhezés, a kilátástalanság többet visz közülük veszélyes vizekre, könnyebben gazdagodik a tolvaj, nagyobbat bukik a velünk sok száz éve együtt élő nemzetük.
Van, él, mifelénk egy ma már korosodó, ötvenhez közeli cigányember. Több mint húsz éve barátom. A mentalitása miatt. Ahol, akin tud, segít. Pénzért a pénzesebbnek, ingyen a megszorultnak. Nagycsaládos. Dolgos. Gáspár Tibornak hívják.
Hiszed-nem, sok van belőlük és öröm velük együtt gondolkodni, tenni egy szebb világért!
Hajrá Magyarország, Hazám, Hazájuk, testvéreim Hazája is!

2012. december 29., szombat

KELL ITT LENN EGY ORSZÁG


Van egy ország

Vásárolt zene, átírt szöveggel.
Amolyan sittpalis doktori is lehetne. igaz, itt a zenéért fizettek.
Kampánydal lett belőle és a szöveg megszólított mindenkit, aki érző, aki Hazáját szereti. A baloldal dala lett, Gyurcsány Ferenc dala, szívből, igazán.
Ötszázezer ember hallgatta vörös táblácskákat, zászlókat lengetve a Népköztársaság útján, a Hősök terén.
Ötszázezer azok közül, akiket lenyomott a törpe első kormányának korrupt, hazug négy éve, a turultollasodó pelyhescsibe, a megfigyelt szőlősgazda, a szélhámos tömény hazugságáradata.

Hallom a zenét, látom az arcokat a pódiumon és lenn, a tömegben. Látom magam, ahogy várom magamtól, a velem gondolkodóktól a megváltást: Orbán takarodj. És emlékszem jól, akkor senki nem mondta ezt!

Látom a győztes kínlódásait a győzelem után. Én érzem a törpe lihegését a tarkómon, pedig én csak a tisztességeset választottam, egyéb hibám nem sok akadt. Látom a kétezerhatos lopott tankot nekifutni a városnak. Nem csodálkozom a lovasrohamon az utcakő dobáló csőcselék ellen és csendőrért, de kádár-huszárért sem kiáltva megbotránkozom a demokrácia félreértelmezésén. Nekik szabad, szabad ezt?

Aztán látom az ellehetetlenítés időszakát, a könnyen utolérhető sánta kutya korszakot, hagyó-módra, a gyurcsányi elszigetelődést, a minden követ vessünk rá jobbról, meg balról is mocskos, undorító játékot törpe-tervezetten,  a háromszáz forintos népszavazást, ami eleve népszavazás törvény ellenes volt, tartalma szerint.

A zene szól – van egy ország.
Látom az országot szavazni kettőezer tízben. Töröljük el, vesszen, mást akartunk, mást akarunk! Oldalvízen az Erdélyt nem adjuk, Borneó és Celebesz magyar volt és magyar lesz hónaljkinövés, még listázás-igény nélkül és szemben ezzel egy gatyareklámnak is rossz arc vezette baloldal.

A végeredmény?
Szélhámosok mennybemenetele.
Ellopott magánnyugdíjak, megszűnt MALÉV, minden magyar nekünk szavaz állampolgárság trükk. Aki gazdag gazdagodjon, a többit egy meg a fene szemlélet, nálunk a hülyéből is lehet tündérmesés valóság gazdaságpolitika, tisztességes magyar ember nem hallgat-néz kálmányolgaribancot, bolgárelvtárs dögöljön meg szalaiannamáriás verdiktek, kövér a nap, kövér a nap, generál tahóság pulpituson és külhonban. Ahova köpök, horthy nő ki belőle világ, és csak egy, egy legény a gáton, aki le is meri önteni vérutánzattal a gyilkost. Keresztény kurzus isten nevében, Dezséri összeszarná magát, ha látná-hallaná. Baltás azeri-magyar barátságépítés, az örmények meg mehetnek a jó anyjukba, nosza! Közbeszerzések, földosztások magánzsebre, magánmegrendelésre, kerényifestmény az égbolt, fekete lyuk a művészi szabadság. tudtunkkal ma még sem dörner, sem vidnyánszki nem buzi, jöjjön a háryjános, vagy a jánosvitéz! Kádár ne jöjjön. Fejétől bűzlik a hal. Hol a feje?

A zene szól – van egy ország.
Van bizony!
A töretlen baloldali hitem, a hit abban, hogy elég értelmes a kisember-magamfajta többsége, hogy halljuk a hangot: Együtt, összefogva visszaszerezzük, visszakapjuk a Hazánk.
Bajnai Gordonnal, Gyurcsány Ferenccel, Ungár Klárával, Fodor Gáborral, Ungvári Tamással, a két Kertésszel, Konráddal, Dózsával és Martinoviccsal, Adyval és a nem elköltöztetett József Attilával.
A hitem zálogát látom százezerekben. Tettre kész harangozókban, újhelyiekben, kolbertekben, tóbiásokban, erdősvirágokban, juhászokban, szegedi polgármesterekben, nem jogász kónyákban, okos molnárzsolt-fiúkban, diáklázadókban.

Van egy ország. Kell itt lenn egy ország.
Az enyém.
Nem a békemeneteseké.

Balog Gábor
-csataloo-
2012.12.29.

2012. december 2., vasárnap

ŐRLŐDÉS




Iványi Gábor véleményére nagyon sokat adok.
Abban a szerencsében van részem, hogy személyesen ismerhetem, hallgathatom vasárnaponként az Igét, abban a formában, ahogyan ő látja.
Bölcsességében, éleslátásában, emberi tisztességében kételkedni nincs, és sosem lehet okom. Csendes, nem hivalkodó politikai tisztánlátását értékelem, becsülöm.
Ölelése a templom ajtajában nekem érték, ami erőt ad, megerősíti azt, hogy higgyek abban is, lehet, igen lehet itt, a Földön is egy jobb, emberközpontúbb, vagy mondjam másképp, embertársainkra jobban figyelő világ.

Olvasom – megszólalt az oly sokakat megosztó elmegyek-nem megyek kérdésben a mai tüntetés kapcsán. Kimondta azt, amit sokak csak félve fogalmaztak meg magukban. A ma, 2012. december másodikán rendezett demonstráció politikai játszma része.
A kormányzó párt egy prominens papagájának színpadra léptetésével nemzeti egységet akar mással, másokkal, emberségükben és honpolgárságuk igazában megtámadottakkal - őket statisztaként felhasználva -  bizonyítani belföld és külföld előtt a sávos gondolkozású törpepáva.
Segédkeznek ehhez a jóhiszemű megtámadottak és a megtámadottakkal, a listázásokra várókkal együttérző, következő áldozatok, áldozatjelöltek.

Iványi Gábor jól látja.
Adott a helyzet – nyomul a gárda.
Ne féljünk tükörbe nézni és kimondani. Vona Gábor frakciója és gárdája nem Vona Gáboré. A jóváhagyó az egykor félre- vagy messzetekintő Sólyom László, az egykori államfő, az üzembentartó a kormány, a kétharmados többségű, magát kereszténynek mondó parlamenti többség, csak az üzemeltető a hónaljszőrből kinőtt kis Vona.
A törpe gárdája nyomul! A vegytiszta antiszemitizmus, rasszizmus báránybőrbe bújtatott farkasa akar becsapni nyájat a  színpadra parancsra léptetett Rogán-gyerek súlytalan látszatmondataival. Létezik ember az országban, aki kétségbe vonja, hogy blikkes rikkancs minden szerepben megfelel, amit a Főnök kitalál? Létezik ember, aki ad egy papagáj szavára?

Gáborral nem beszéltem a demonstráció előtt.
Magam őrlődtem súlyos dilemmák között, menjek, ne menjek.
Végül döntöttem, ott leszek.

Ott voltam.
Hallottam mindent, s mert értelem is szorult belém, értettem is.
Rogán semmitmondását, amit a szervezők felkérése okán csak kiscsoportos, helyi pfujolás, közbeszólások kísértek, Bajnai jószándékú, de helyzethez halk, és szónoki képességei miatt csak gyenge nyomot hagyó, cigány szavazót célzó fél-kortesbeszédét, és hallottam Mesterházy ejnye-ejnyésnek induló, de végkicsengésében rossz-fideszt sulykoló panel-beszédét. Hallottam Ungvárit őszintén, erőtlenül…..

Tudom, jelzés a törpének és kurzusának, hogy a tömeget jelenlétével tisztelte meg Izrael, az Amerikai Egyesült Államok és Svédország nagykövete.

Mégis, mindent összevetve, tudom, hiba volt sok-sok szervezetnek és az érintett részvevőknek is bedőlni egy olyan szervezésnek, ami hitetni akarja, van platform, amin együtt viríthat a Horthy szobrot festékkel leöntő és a Horthy korszakot, a szoborállítást, utcanévcseréket nem csendben, de helyi szinteken tevőlegesen, szavazatukkal is támogató párt főembere.
A törpe, holnap a Parlamentben jelenti, jelenteti, nálunk teljes az egység, még a szembenállók is egyetértenek. Se rasszizmus, se neonácizmus itt teret nem nyerhet, erre ő, s a tegnapi tömeg a garancia!

Aztán strigula, helyzet megoldva, megy minden, szépen, csendben, színfalak mögött, ahogy eddig.
Pokoli színjáték ez az egész.
Isten nevében.

Balog Gábor
-csataloo-
2012.12.02.