2011. április 18., hétfő

AZ ÚJSÁGÍRÓ, AHOGYAN ÉN LÁTOM


 









Azt írod, kedves Ismeretlen, az újságíró:„Az „újságíró” nem foglalkozás, hanem lelki habitus kérdése. Jó esetben.”
http://noi.virtus.hu/?id=detailed_article&aid=95262
Olvastam okfejtésedet. Sokban könnyű, sokban lehetetlen azonosulnom vele. A végkövetkeztetéssel viszont, sehogy sem értek egyet.
Nem kötözködésként, csupán azért, mert másképp fogalmazódik meg bennem a fogalom, a fogalom mögötti ember és az emberre kirótt, a fogalomhoz tartozó feladat.
Nehéz lesz, s megpróbálom - magam szemétdombjáról, kiskakas-, definiálni, mit is takar nekem a szó, a fogalom.
Az újságíró, az írás képességével átlagosnál valamivel magasabb szinten megáldott ember. Olyan ember, akiben többféle késztetés meghatározó.
Meghatározó a közlési vágy: Ezt láttam-hallottam alapon.
Meghatározó a megjelenési vágy: Ugyan már, emberek figyeljetek rám. Ezt láttam, hallottam.
Aktív, közéleti szerepvállalásra nyitott, sőt azt igénylő személyiség.

Az alap-késztetésen túl, megélhetési kényszer hajtotta ember. Tolla van és forgatni tudja. Tanul szervezetten, vagy öntevékenyen képzi magát és a tolla alól kikerült írások
• hírértéke,
• megfogalmazása
• megjelenési helye
• valamint számos egyéb, itt nem részletezendő faktor
szerint ellenszolgáltatást, fizetést, honoráriumot vár munkája után kimondva, vagy kimondatlanul.

Újságíró, a saját szerkesztésű lapot fenntartó-üzemeltető, a csak saját írásokat a szélre ültető ismeretlen. Újságíró, a naponta médiában egóját fényező-fényeztető befutott. Újságíró bárki, aki tényt, vagy abszurdot, saját, vagy elvárt kényszer alapján hasznosítható, vagy mosolyra késztető blődli-hírré fogalmaz.

Az újságíró, mint ember sokszínű. Van elképzelése látott világról, tudni véli benne saját helyét. Indíttatása, képzettsége, beállítottsága szerint próbál láttatni zömmel belső értékrendjéből kiindulóan objektíven ténynek vélt, látott hallott, megismert eseményeket. Következtetések nélkül tájékoztat egyfajta személyes, személyiség jeleket hordozó, de rátelepülés igény nélkül, ragozatlanul továbbított hírekről-eseményekről.

Az újságíró, az ismertség-elismertség függvényében önállóságából egyre többet vesztő ember. Minél magasabbra jut, annál sebezhetőbb. A magasba jutás ténye erősíti a benne meglévő egocentrikus világlátást, hajlamos lesz a kinyilatkoztatásokra, a csak az én világom a jó világ szemlélet-torzulás rabja is lehet. Lehet áldozata megélhetési kényszerének. Beállhat sorba eszmék mögé önként és kényszerből, ha megfizetik. Először vonakodva, később a más se jobb szemléletet vallva, végül akár hittel is. Maradhat mentes is a fenti torzulástól.

Az újságíró?
Sokrétű ember. Tematika szerint szakértő, vagy félképzett. Lusta és munkamániás. Törekvő és meghúzódó. Barát. Zseni törpében. Kőművese az építkezésnek, amit együttélésnek hívunk.

Balog Gábor
-csataloo-
2010.08.07.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése