VAN EGY ORSZÁG.
Nem tudom, az idővel természetes leépülési folyamat része, a magamban hordozott dallamok visszhangja, az átélt valóság továbbélése, vagy szimpla hit, hit-építgető jövőben, emberben, magamban, másokban.
Van egy Ország.
Tudom, a hozzáénekelt nóta dallam vásárolt, nem magyar. Tudom, politikai céllal vették és más a Himnusz, más a Szózat, de ez, a vásárolt dallam, a hozzáírt szöveggel én ugyanúgy vagyok, mint azok.
A kisember.
A bizonytalan jövővel is felemelt fővel szembenéző kisember, akit hataloméhes nyikhajok kábítottak „hova tovább, de rosszul élünk” plakátokon, a kisember, aki fellélegezhetett, mert akadt, aki a zászlókba öltözött Andrássy úton nekem is, helyettem is, velem mondta ki:
Van jövő, van egy ország.
Az enyém. Az itt születetteké, a hazai földben porladóké. Az ideköltözötteké. a jót, emberségesebb világot akaróké.
A dal a hitemmel teli ma is.
Összenőtt Gyurcsány Ferenccel, az akkor MSZP idollal, összenőtt hitével, energiáival, kisugárzásával. Az összemosolygó tömeg tudta, nincs erő, ami a dal feléjük közvetített üzenetét legyőzné.
Nem is volt – egy ideig.
A dal sokak miatt maradt ígéret ma is. A kényszerű kompromisszumok, a napi utca-mob kihívások, a NEMZETIDEGEN, csak saját hatalmát kívánó FIDESZ, sokat tett azért, hogy az ígéret betartása még várasson magára.
Pedig, Feleim,
van egy Ország!
Fülemben a jól megírt szöveg támadhatatlanul igaz sorai, naponta.
Nem Mária országa, nem holt költők országa, nem Trianon maradéka, de egy légypiszoknyi kis kilencvenháromezer négyzetkilométer, hozzám hasonló, jól-rosszul gondolkodó emberekkel éhesen belakottan, ma önös, buta, megalomániás vezérrel, agymosott követőivel sújtottan. Egy régi-régi négy égtájos kereskedelmi útvonal közepén. Járhatatlan utakkal, gondolat-vámrendszerrel, bezárkózón, eredeti, a dalban is hirdetett nyitottsága helyett.
Van egy ország!
Míg szól/szólhat a dal, de utána is, hiszek abban, hogy van, és csak abban a politikusban van kiút, aki egyszer, s önmagára nézve az összes lehetséges jövőre vetítve is volt elég bátor kimondani a hazugság-tételt, és cselekedeteiben, maradék kormányzati idejében saját alaptétele, a ne-hazudj szerint vezetett.
Van egy ország.
Bizony, van!
MAGYARORSZÁG!!!!!!
Balog Gábor
-csataloo-
2011.11.22.
http://www.youtube.com/watch?v=uwcDo-ugENI&ob=av3n
Nem tudom, az idővel természetes leépülési folyamat része, a magamban hordozott dallamok visszhangja, az átélt valóság továbbélése, vagy szimpla hit, hit-építgető jövőben, emberben, magamban, másokban.
Van egy Ország.
Tudom, a hozzáénekelt nóta dallam vásárolt, nem magyar. Tudom, politikai céllal vették és más a Himnusz, más a Szózat, de ez, a vásárolt dallam, a hozzáírt szöveggel én ugyanúgy vagyok, mint azok.
A kisember.
A bizonytalan jövővel is felemelt fővel szembenéző kisember, akit hataloméhes nyikhajok kábítottak „hova tovább, de rosszul élünk” plakátokon, a kisember, aki fellélegezhetett, mert akadt, aki a zászlókba öltözött Andrássy úton nekem is, helyettem is, velem mondta ki:
Van jövő, van egy ország.
Az enyém. Az itt születetteké, a hazai földben porladóké. Az ideköltözötteké. a jót, emberségesebb világot akaróké.
A dal a hitemmel teli ma is.
Összenőtt Gyurcsány Ferenccel, az akkor MSZP idollal, összenőtt hitével, energiáival, kisugárzásával. Az összemosolygó tömeg tudta, nincs erő, ami a dal feléjük közvetített üzenetét legyőzné.
Nem is volt – egy ideig.
A dal sokak miatt maradt ígéret ma is. A kényszerű kompromisszumok, a napi utca-mob kihívások, a NEMZETIDEGEN, csak saját hatalmát kívánó FIDESZ, sokat tett azért, hogy az ígéret betartása még várasson magára.
Pedig, Feleim,
van egy Ország!
Fülemben a jól megírt szöveg támadhatatlanul igaz sorai, naponta.
Nem Mária országa, nem holt költők országa, nem Trianon maradéka, de egy légypiszoknyi kis kilencvenháromezer négyzetkilométer, hozzám hasonló, jól-rosszul gondolkodó emberekkel éhesen belakottan, ma önös, buta, megalomániás vezérrel, agymosott követőivel sújtottan. Egy régi-régi négy égtájos kereskedelmi útvonal közepén. Járhatatlan utakkal, gondolat-vámrendszerrel, bezárkózón, eredeti, a dalban is hirdetett nyitottsága helyett.
Van egy ország!
Míg szól/szólhat a dal, de utána is, hiszek abban, hogy van, és csak abban a politikusban van kiút, aki egyszer, s önmagára nézve az összes lehetséges jövőre vetítve is volt elég bátor kimondani a hazugság-tételt, és cselekedeteiben, maradék kormányzati idejében saját alaptétele, a ne-hazudj szerint vezetett.
Van egy ország.
Bizony, van!
MAGYARORSZÁG!!!!!!
Balog Gábor
-csataloo-
2011.11.22.
http://www.youtube.com/watch?v=uwcDo-ugENI&ob=av3n
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése