A sármos nyikhaj a mai magyar valóság emblémája.
A te életedé, az én életemé. A pénz beszél, kutya ugat valósága, a megveszem a vádlót kilóra valósága. A szocdem pártot 89-ben szétverő ruttnerek mai siker csűrés-csavarás valósága. A koronát vasból Saabos-Horn ittfelejtett valósága, a Vancsik az árokban, Toller az árokban valósága, a meglazított csavarkötések valósága egy egykori MDF-es félhülye kocsiján.
Ez a mi világunk. Lopott nyugdíjpénzből csökkentett államadósság valósága.
A gründolt újságok, iparművek, bányák, kőszállítások, kórházak, székházak, szőlők és kaszinók, postabankok, yblbankok, mezőbankok ki-emlékszik-még- ezekre valósága, a svájci frank hitelek unokád is ezt nyögi majd valósága, a kozmetikázott számsorok, a számsorok mögött a te meg én.
Megannyi szóra sem érdemes porszem.
Leváltások és kinevezések lyukas zászlóval, lyukas gatyában, rauzsaszínben, vagy kékmadarasan, narancsszínekben, s ha tetszik, a szivárvány összes színében, tarkabarka melegfelvonuláson.
A sármos nyikhaj tárgyalásának felvezetése a nyalóka neked-nekem. Ezt edd, ez jutott mára, ne kössön le kenyérgond, gyereknevelés, jövő! Paródiája jognak, paródiája tisztességnek.
Eddig jutottál, hajrámagyar!
Balog Gábor
-csataloo-
2011.06.21.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése