2011. június 10., péntek

KI A MAGYAR???




 










Ma élő, gondolkodó, verselő társam tette fel a kérdést egy megkésett bírósági tárgyalásra váró vádlott minősítése kapcsán. Ki is a magyar?

Megpróbálom megválaszolni, onnan, ahonnan én látom.
Kezdjük!

Anonymus szerint:
• Álmos, Árpád apja
• Előd, Szabolcs apja, „akitől a Csák nemzetség származik”
• Kend (Kond, Kund), „Korcán (Kurszán) apja” és Kaplun (Kaplon, Kaplony) apja, akitől a Kaplon nemzetség származik
• Ond, Ete apja, „akitől a Kalán nemzetség és a Kölcse nemzetség származik”
• Tas, Lél (Lehel) apja
• Huba, „akitől a Szemere nemzetség származik”
• Tétény (Töhötöm), Horka apja, „a Horkának fiai voltak Gyula és Zombor, akiktől a Maglód nemzetség származik”

Kézai Simon szerint:
• A Turul-nemzetségbeli Ügek fia Előd fia Álmos fia Árpád
• Szabolcs, aki Csákvár környékén telepedett le tőle ered a Csák nemzetség
• Gyula, aki „utóbb Erdélyben lakott”
• Őrs, „ez, mint mondják a Sajó körül ütötte fel sátrait”
• Künd, „ez a Nyír(ség) környékén lakott, fiai Kusid és Kupian”
• Lél, „először Galgóc környékén, majd a nyitrai részeken lakott, tőle származik a Zovárd nemzetség”
• Vérbulcsú „aki Zalában, a Balaton körül telepedett meg”, akit azért neveztek Vérbulcsúnak, mert „nagyapját a krimhildi csatában a németek megölték”, ő pedig bosszúból „némelyeknek úgy itta a vérét, mint a bort”
Általános, történészek számtalanszor pontosított, tárgyalt és részleteiben vitatott mai felfogása szerint a hét törzs (Nyék, Megyer, Kürt-Gyarmat, Tarján, Jenő, Kér, Keszi.), és a velük együtt érkező egy-három kabar-kazár törzsek leszármazottjai.
Magyarok a honfoglalás-kori, elfoglalt új haza elmagyarosodott őslakói, és a később érkező befogadottak, a kunok, a jászok, a besenyők itt maradt, beilleszkedett, a nemzetbe olvadt ötvözőgénjeinek mai hordozói;
A kétszer is uralkodó, egy szem Orseolo Pétes kivételével az Árpád-házi királyok:
I. (Szent) István, Péter, Aba Sámuel, I. András, I. Béla, Salamon, I. Géza I. (Szent) László, Könyves) Kálmán, II. István, II. (Vak) Béla, II. Géza III. István, II. László, V. István, III. Béla, Imre, III. László, II. András, IV. Béla, V. István, IV. (Kun) László, III. András,
Königsberg szülötte, Brandenburgi Katalin kivételével az erdélyi fejedelmek:
János Zsigmond, Báthori István, Báthori Zsigmond, Báthori András, Székely Mózes, Bocskai István, Rákóczi Zsigmond, Báthori Gábor, Bethlen Gábor,, Bethlen István, I. Rákóczi György, II. Rákóczi György, Rhédey Ferenc, Barcsai Ákos, Kemény János, I. Apafi Mihály, Thököly Imre, II. Rákóczi Ferenc.
Magyar a köznép és a kis-és középnemesség zöme. Magyar a tatárjárás után, a százötven éves török hódoltság után ittmaradtak és a betelepültek majd minden leszármazottja. Magyar mindazon emberek döntő többsége, aki bárhol a világban magát magyarnak vallja.
• Magyar Anjou Nagy Lajos, Luxemburgi Zsigmond, Sorba fia Vajk és Morsinai Erzsébet elsőszülöttje, aki kiérdemelte a déli harangszót;
• magyar az aradi tizenhárom ( Lázár Vilmos, főtiszt (ezredes),Gróf Dessewffy Arisztid, tábornok,. Kiss Ernő, tábornok,. Schweidel József, tábornok, Lovag Poeltenberg Ernő, tábornok, Török Ignác, tábornok, Lahner György, tábornok, Knezić Károly, tábornok, Nagysándor József, tábornok, Gróf Leiningen-Westerburg Károly, tábornok, Aulich Lajos, tábornok, Damjanich János, tábornok, Gróf Vécsey Károly, tábornok);
• magyar Doberdó katonatemetőinek számtalan neves-névtelenje, magyar a kétszázezres doni véráldozat, magyar a második világégés aknamezőire kergetett, s ottmaradt balos, vagy sárga csillagos munkaszolgálatos, magyar a deportált, kivégzett négyszázezer zsidó és cigány;
• magyarok a tizenkilences vörös- és fehérterror áldozatai;
• magyarok az 1942-es újvidéki mészárlás 1943-ban másodszor bíróság elé állított, elítélt katonai és csendőri vezetői, és magyarok az 1944-es szerb megtorló akciók áldozatai is.
• magyarok a háború utáni hadifoglyok, a munkatáborokba gyűjtött malenykij-robotosok, a kulákok, a recski elítéltek, a lövészárokból Titó határőreire eltávozás reményében átlövöldöző és a Köztársaság téren kibelezett kiskatonák,
• magyarok a Kádár-korszak, az antalli éra, a Horn-időszak, az első Orbán kormány, a Medgyessy és a Gyurcsány korszak kis és nagy tolvajai;
• magyarok, akik piros pártkönyvvel, hittel, vagy anélkül építettek egy országot, lettek sztahanovista horváthedék, burgertróbertek, vagy épp farkasmihályok. Magyarok, mint a nyolcszázezres tagság névtelen zöme és a teljes lakosság maradék, határon belüli kilencmilliója is.
• magyarok a ma kivándorlói és az itthon elszegényedett nyolcmillió.
Szanyi Tibor is magyar.

Magyar Magyar Zsolt, nyomdász barátom, a lelkes barlangász, Magyar Bálint volt pártvezér. Magyar Orosz Adél balettművész, és Orosz Pál az egykori Fradi-focista, Németh László író, olimpiai bajnokaink Németh Imre, Németh Ferenc, Németh Miklós és Németh Angéla, Tóth Árpád költő, Tóth Ferenc országgyűlési képviselő, kormánymegbízott,Török Bálint enyingi várúr, a Jedikula halottja és Török Ignác, a már említett vértanú, Török Ferenc a római bajnok, Cseh Tamás a nonpluszultra, Cseh László az úszó, Czigány György a rádiós, Román József művészeti író-esztéta és Román Péter zenész, Horváth Balázs a konyak ellensége, Horváth József volt belügyminiszter és Horváth Lívia költő. Ki ne felejtsem Lengyel Lászlót, Rácz Aladárt és Szerb Antalt! Ők is magyarok.
Magyar Lénárd Fülöp, Bárány Róbert, Zsigmondy Richárd, Szent-Györgyi Albert, Hevesy György, Békésy György, Wigner Jenő, Gábor Dénes, Wiesel, Elie, Polányi János, Oláh György, Harsányi János, Kertész Imre.
Magyar Petrovics Sándor, Glatter Miklós, Reich Jenő, Reif György, Frenreisz István, Schenbach Rozália, Jókay Móric és még sokadannyian.
Magyar, aki  magyarságában magyarra támad, és magyar, aki ezt zsigerből elutasítja.

Amit leírtam, nekem mind igaz. Hozzáteszem, én is magyar vagyok!
Mint ahogy az is igaz, hogy vannak/voltak magyarok, akiket ocskayknak, prónayknak, franciakissmihályoknak, szálasiknak, rákosiknak, hívtak. És vannak, újratermelődően vannak képírók is.

Balog Gábor
-csataloo-
2011.05.31.
(felhasznált adatbázisok: wikipédia, História, mek.niif., plusz az okos fejem.)



1 megjegyzés:

  1. Kovács András Ferenc : (Saltus Hungaricus)


    Magyarságnak nagyot ugort
    Az ára!
    Mind több mászkál őszi ugor–
    Kafára:
    Hivatkozik Nemzetre meg
    Hazára,
    Holott bármit forgat saját
    Hasznára.

    Magyarságnak nincs határa,
    Csak ára!
    Heveny álmok hergelhetnek
    Csatára:
    Nosza, földik, kapjunk bőven
    Kaszára!
    Ki mást kurjant, nem is magyar –
    Kazár a'!

    Magyarságnak nagy a kára
    S az ára!
    Lelke csattog, mint csizmának
    A szára:
    Átkot mond az illen-ollan
    Gazára,
    S nem engedi kaczagányát
    Lazára!

    Magyarságnak nincs határa,
    Csak ára!
    Áltathatják, vakíthatják
    Magára,
    Bár bizonnyal megtanulhat-
    Ta mára:
    Mint feszítik bőrit egy kap-
    Tafára.

    Magyarságnak nagyot ugort
    Az ára!
    Nemzetes légy, mássz az ugor-
    Kafára!
    Föntről aztán rákaphatsz a
    Hazára,
    Mint kopó a hatalom vad
    Szagára!

    VálaszTörlés